Peter F. Hamilton: Manhattan in Reverse

Peter F. Hamilton lett az első kortárs szerző, akit kedvencemként említhetek. Sok száz oldalon keresztül oly nagyszabású történeteket sző, ami oda láncolja a könyv elé az olvasót. Szövevényes cselekményei, lélegzetelállító világai, részletesen kidolgozott szereplői mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kortárs science fiction irodalom legnagyobbjai között tarthassuk számon – bízom benne, hogy 30 év múlva sem veszítenek jelentőségükből a művei.

Ilyen alaphanggal kezdtem hozzá a Manhattan in Reverse novelláskötetnek. Annak ellenére, hogy a tavalyi évben négy gyűjteményt is elolvastam, továbbra sem érzem magaménak a novella műfaját. Legyen bármilyen kiemelkedő is, általában hiányérzetem marad egy-egy kisprózai mű elolvasása után. Ha a megvillantott világ elnyeri a tetszésemet, akkor többet akarok pár tíz oldalnál. Ha a felvázolt konfliktus kellően provokatív, izgalmas és elgondolkodtató, akkor többet akarok pár tíz oldalnál. Persze ezt a helyzetet lehet orvosolni, ahogy Ted Chiang is tette az Életed története és más novellák esetében, a már-már félelmetes mérnöki precizitással megszerkesztett novelláival, amelyek mind terjedelemben és minőségben zseniálisak.

Így tehát egy kétfrontos hadszíntéren kellett Hamilton-nak helytállnia: a saját művei által emelt elvárások, valamint Ted Chiang szinte tökéletes novellái által keltett olvasási élmények közepette. Hamilton történetei nem fogják meggyőzni a literatúra elefántcsonttornyába vonult “magas irodalom” kedvelőit, de ez nem is céljuk. Ezen novellák célja a színtiszta szórakoztatás, amit maradéktalanul el is érnek, sőt… Az író képes alig kilencven oldal alatt is olyan világokat teremteni, ami sok más regényírónak a becsületére válna. A könnyed szórakoztatás mellett azért nem feledi el az író a magvasabb gondolatokat sem, persze ezek is inkább a tudományos fantasztikumon belül mozognak – mint például a bolygóközi utazás megjelenésének társadalmi hatásai vagy a megfiatalítás okozta kulturális sokk. Lényegében két részre lehet osztani a kötetben szereplő novellákat: új univerzumban játszódó, illetve már létező világba helyezkedő történet. Ez utóbbiak előnnyel indultak, hiszen mind a kedvenc univerzumomba, a Nemzetközösségbe illeszthetőek be. Persze ez kétélű fegyver: pont az ismert háttér miatt nehezebb üdítően újszerűt alkotni. Talán pont emiatt került ki a kedvencem az előbbi csoportból, amikhez Hamilton eredeti világot alkotott.

Bár rendkívül élveztem ezt a gyűjteményt, a másik novelláskötetét – A ​Second Chance at Eden – is elfogom olvasni, de mégis csak a modern űropera az igazi táptalaja Hamilton zsenialitásának.

Watching Trees Grow

A kötet rögtön a legerősebb novellával kezd. Hamilton egy csodálatos alternatív történelmet épít fel. Ahol nem bukott el a Római Birodalom, ahol nem volt sötét középkor. A hosszú életű nagy családok ötlete itt is megfigyelhető, de nem a megfiatalításnak köszönhetően. A cselekményt századokon és idegen világokon át végigkíséri egy titokzatos gyilkosság, amelyet egy komoly erkölcsi dilemma indukál. Ebből szívesen olvasnék egy féltéglányi regényt is.

Footvote

A történet alapja egy zseniális elme provokatív döntése: lehetőséget ad egy egyirányú útra egy idegen bolygóra egy féregjárat által, de csak korlátozott ideig és csak a saját szűk népcsoportja számára. Ez persze komoly felháborodást szít, ami konfliktusok garmadáját okozza: tüntetések és ellentüntetések, elnéptelenedő ország és az elnéptelenedés ellen küzdő migrációs politika, stb. Ezeket a konfliktusokat egy család szemszögén keresztül követhetjük nyomon.

If at First…

Az időutazás toposzát sem hagyhatta figyelmen kívül Hamilton a novellaírás során, így született egy nem klasszikus értelemben vett időutazós történet, megbolondítva egy kis nyomozással, ahol senki sem az, akinek látszik. Más végkifejletre számítottam, de kellemes meglepetés volt a finálé.

The Forever Kitten

A legrövidebb novella, az Előszóban írta is az író, hogy egy folyóirat számára készült. Felvillantja a megfiatalítás társadalmi következményeit, hogy mennyire idegennek számít az emberek szemében, amikor lehetőség nyílik rá. Persze a történetben szereplő szülők választása a legmeghökkentőbb.

Blessed by an Angel, The Demon Trap és Manhattan in Reverse

Ennek a hármas a közös pontja, hogy a Nemzetközösségben játszódik, bár ha szigorúan szeretnénk venni a The Forever Kitten is ehhez a hármashoz tartozhatna, de mivel a pre-Commonwealth időkben zajlik a cselekménye, így kihagytam ebből a csoportból.

A Blessed by an Angel az Advancer és a Higher kultúra közötti konfliktust árnyalja tovább. Ebben a rövidke történetben, egy nyomozás során fény derül egy a későbbiekben igencsak fontos szereplő születésének körülményeire. A The Demon Trap és a kötet címadó novellája szintén alkot egy kisebb csoportot, hiszen a főszereplő mindannyiunk kedvenc felügyelője, Paula Myo. Így nem meglepő, hogy mind a két történet központja egy-egy nyomozás. Az előbbi során a felügyelő múltjáról tudunk meg többet, amellett, hogy a többtestűség kialakulását is megismerhetjük. Az utóbbiban pedig egy elő-értelmes faj és a gyarló emberiség közötti félresikerült kapcsolatfelvételt járhatunk körbe Paula szemén keresztül.

Ted Chiang: Életed ​története és más novellák

Ritkán olvasok novellákat. Arthur C. Clarke két novelláskötetén kívül még nem is fogyasztottam el más gyűjteményeket, abból a két kötetből is csak az egyikük nyerte el igazán a tetszésemet. Ám 2016 a kispróza éve idehaza. A Gabo által kiadott Az év legjobb science fiction és fantasynovellái 2016 antológia mellett Ted Chiang díjnyertes novelláit tartalmazó kötet is megjelent az Agave gondozásában. Az előbbinek kár is lenne részletezni a jelentőségét, utóbbi viszont – függetlenül a novellák kiemelkedő minőségétől – valószínűleg a címadó darab megfilmesítése nélkül nem jelenhetett volna meg itthon.

Nehéz kiemelkedőt alkotni a kispróza műfajában. Terjedelméből adódóan nincs idő a világépítésre. Nincs idő a szereplők részletes megismerésére, átérezni és megérteni a motivációjukat. Ha pedig olyan témát dolgoz fel, ami teljesen magával ragad, akkor a rövidsége a hátránya (ahogy Clarke Találkozás a medúzával című novellájával történt, igaz, hogy ebben az esetben Reynolds és Baxter folytatta a történetet és írtak közösen egy egészen jól sikerült folytatást, The Medusa Chronicles címmel). Chiang nem a legtermékenyebb alkotó, munkásságának számossága nem haladja meg a másfél tucatot. Ellenben minőség szempontjából bármelyik science fiction író tanulhatna tőle. A nagy sikerű Életed története című alkotása pedig el is nyerte a Nebula- és a Theodore Sturgeon-díjakat is, valamint filmadaptáció is készült belőle, Arrival címmel. Az Értsd meg! című művének pedig már elkeltek a megfilmesítési jogai, amire rendkívül kíváncsi leszek, mert ha lehet, azt még nehezebb nagyvászonra adaptálni, mint az Életed történetét.

Novellák lévén, kár is lenne dióhéjban összefoglalni a cselekményeket, hiszen túl sokat mondana pár sor is. Témái sok területet lefednek: van novellája, amely bibliai történeten alapul, van alternatív történelmet körbejáró műve és van, ami erősen hard sci-fi alapokra épül. A kötet minden darabja olyan tiszta eleganciával készült, hogy akarva sem tudnánk hiányosságot találni bennük. Chiang rendkívül széles látókörrel rendelkezik és nem fél hozzányúlni olyan témákhoz sem, amik komoly előtanulmányokat követelnek meg. Ám félni mégsem kell a hard SF-ért nem rajongóknak sem, hiszen az aprólékos és alapos tudományos részek mellett nem hanyagolja az alkotó az embereket sem. Lelki világuk legalább olyan fontos szerepet kap, mint a tudomány. Alig pár tíz oldalon képes rétegeltebb szereplők létrehozására, mint sok több száz oldallal gazdálkodó szerző. Egyszerűen jó érzés olvasni az alkotó írásait. Van valami bennük, ami megfogja az olvasót: a stílusa, a letisztultsága, a precizitása, hogy minden novellája egy kerek egész, szinte tökéletes összképet alkotó egység.

Kedvenc novellát nem is tudnék választani a kötetből. A filmadaptáció miatt az Életed története kiemelkedő helyet foglal el a képzeletbeli dobogón, de a A pokol mint Isten hiánya által felvázolt világ már-már félelmetes mivolta, az Értsd meg! emberiségtől eltávolodott főszereplője vagy a Bábel tornya modern űroperákat meghazudtolóan részletes világa is nagyon erős helyezést érne el ezen a listán. Érdemes időt hagyni az olvasásra, lassan fogyasztani, hogy legyen idő átgondolni az olvasottakat.

Valószínűleg sokan a filmadaptáció miatt figyeltek fel a könyvre, ahogy én is. Egy kicsit röstellem is, hogy magam sci-fi rajongónak vallom és még nem olvastam ezelőtt Chiang-novellát. Hibaként talán csak azt tudnám felhozni, hogy innentől kezdve egy novella sem fog olyan élményt nyújtani, mint Chiang történetei.